A modern élet egyik furcsasága, hogy estére sokan úgy érzik magukat fizikailag kimerültnek, hogy közben szinte egész nap nem is mozogtak. Reggel autóba ülünk, bent a munkahelyen számítógép előtt töltjük a napot, este pedig újra ülünk — vacsoránál, a kanapén vagy a telefon fölé görnyedve. A testünk azonban nem erre a működésre lett kitalálva.
Sokan úgy gondolják, hogy az ülés „pihenés”. A gerinc számára azonban a tartós ülőhelyzet gyakran nagyobb terhelést jelent, mint az állás vagy a könnyű mozgás. Az emberi gerinc alapvetően mozgásra tervezett rendszer. Az izmok, ízületek és porckorongok akkor működnek megfelelően, ha rendszeresen változik a testhelyzetünk. A tartós ülés ezzel szemben folyamatos, egyoldalú terhelést jelent a nyaknak, a hátnak és a deréknak. Ma már egyértelműen igazolt, hogy a hosszú ideig tartó ülőmunka jelentősen növeli a nyak- és derékfájdalmak kialakulásának esélyét, különösen akkor, ha kevés mozgással és fokozott stressz-szinttel társul.
Sokan észre sem veszik, hogyan alakul át fokozatosan a testtartásuk egy munkanap során. Reggel még kihúzzuk magunkat, délutánra viszont előreesik a váll, a fej közelebb kerül a monitorhoz, a derék pedig egyre jobban terhelődik. A szervezet ezt eleinte csak enyhe jelekkel próbálja jelezni: nyaki merevséggel, lapockák közötti feszüléssel vagy estére jelentkező tompa derékfájdalommal. Később azonban ezek a panaszok állandósulhatnak.
Különösen a nyaki gerinc viseli nehezen a mai életmódot. A fej előretolt helyzete jelentősen megnöveli a nyakizmokra nehezedő terhelést. Minél előrébb tartjuk a fejünket, annál nagyobb munkát kell végezniük az izmoknak ahhoz, hogy stabilan megtartsák. Nem véletlen, hogy egyre gyakoribb a tarkótáji fejfájás, a vállfeszülés vagy a karba sugárzó zsibbadás még fiatalabb korban is.
A derék szintén folyamatos nyomás alatt van ülés közben. A medence helyzete megváltozik, a gerinc természetes görbülete csökken, a porckorongokra jutó terhelés pedig fokozódik. Sok páciens ilyenkor még nem érez „komoly” problémát, csak azt, hogy reggel nehezebb kiegyenesedni, vagy például autóból kiszálláskor, felálláskor kellemetlenül húzódik a dereka. Ezek azonban gyakran már annak a jelei, hogy a gerinc hosszabb ideje túlterhelés alatt áll.
A hosszú ülés ráadásul nemcsak a gerincet érinti. Bizonyos izmok folyamatosan feszessé válnak, mások fokozatosan gyengülnek. A csípő hajlított helyzethez alkalmazkodik, a farizmok kevésbé aktiválódnak, a mellkas zártabbá válik, miközben a hátizmok próbálják kompenzálni az egész rendszer egyensúlyának hiányát. Emiatt sokan akkor is fáradtnak érzik a hátukat vagy a vállukat, amikor fizikailag nem végeztek megterhelő munkát.
A tartós ülés nemcsak mozgásszervi szempontból okoz problémát. A kevés mozgás rontja a vérkeringést, csökkenti az energiaszintet, és hosszú távon az általános közérzetre is negatívan hat. Nem véletlen, hogy egy rövid séta vagy pár perc átmozgatás után sokan frissebbnek és koncentráltabbnak érzik magukat.
Szerencsére a test rendkívül jól alkalmazkodik — pozitív irányba is. Már az is sokat számít, ha munka közben rendszeresen felállunk, néhány percet mozgunk vagy változtatunk a testhelyzetünkön. A gerinc számára ugyanis nem az a legjobb testtartás, amit „tökéletesnek” gondolunk, hanem az, amelyik nem tart órákig ugyanabban a pozícióban.
Amikor azonban a fájdalom visszatérővé válik, vagy már a mindennapokat is befolyásolja, a célzott segítség a megoldás. Az ülőmunka okozta problémák sokszor nem egyetlen pontból erednek, hanem az egész mozgásrendszer egyensúlyának felborulásából. Éppen ezért a kezelés során nemcsak a fájdalmas területet fontos kezelni, hanem a kiváltó okokat is.
Rendelőnkben több olyan kezelés is elérhető, amely hatékony segítséget nyújthat a tartós ülés következtében kialakuló panaszok esetén. A manuális mozgásszervi kezelések és a GVT terápia célja, hogy oldják a feszes izmokat, javítsák az ízületek mozgását és csökkentsék a gerinc túlterhelését. Sok esetben már néhány alkalom után érezhetően javul a nyak és a derék mozgása, csökken a feszülésérzet, és könnyebbé válik a mindennapi mozgás!
A leghatékonyabb megközelítés a személyre szabott kezelési terv. Ez elsőként állapotfelméréssel kezdődik, ahol feltérképezhető a testtartás, az izomegyensúly és a gerinc aktuális állapota. Ezt követhetik a manuális kezelések, majd az olyan életmódbeli korrekciók, amelyek hosszabb távon segítenek megelőzni a panaszok visszatérését.
A napi 8 óra ülés ma már sok ember számára elkerülhetetlen. A fájdalom azonban nem kell, hogy az legyen! A testünk folyamatosan jelez — csak meg kell tanulnunk időben odafigyelni rá!
