Porckopás, arthrosis formái és felismerése

Porckopás, arthrosis formái és felismerése

Elsődleges porckopás, arthrosis esetén külön kiváltó ok nélkül, lassan, észrevétlenül fogy el az ízületi porc a beteg ízületből. Az elsődleges porckopás és arthrosis igazi oka ismeretlen, az eddigi kutatási eredmények alapján feltételezhető, hogy öröklött genetikai tényezők, bizonyos anyagcsere-rendellenességek, illetve az ízületi folyadék összetételének hátrányos megváltozása áll a jelenség hátterében. Ezért a porckopás, arthrosis elsődleges formáját természetes folyamatnak tartjuk, mely az öregedési folyamat része.

A porckopás, arthrosis elsődleges formája 40-45 éves korban kezdődik, és főleg nőknél, illetve túlsúlyos egyéneknél jellemző (ezek az elváltozások általában a visszeres alsó végtagon jelentkeznek).

A porckopás és az arthrosis kiemelt rizikófaktora, ha az ízületet körülvevő izomzat nem funkcionál megfelelően. Kimutatták, hogy azoknál a 30-35 éves egyéneknél, akik ülőhelyzetből nem tudtak egymás után 10-15 alkalommal, egy lábbal is felállni, öt éven belül nagy valószínűséggel alakult ki röntgennel is kimutatható arthrosis, porckopás.

Másodlagos porckopás, arthrosis esetén azonban az ízület korábbi sérülése indítja el a porckopás folyamatát (pl. porckorong szakadás, keresztszalag szakadás, oldalszalag problémák, ízületbe hatoló csonttörés). Ez a forma általában már fiatalabb korban jelentkezik, mint az idősebbeket érintő elsődleges porckopás, arthrosis.

A porckopás, arthrosis korai stádiumában a porcsejtek igyekeznek a sérült sejt közötti állományt kijavítani, ahogy azonban a porckopás folyamata halad előre, a porcsejtek kifáradnak, és már nem tudják pótolni az elveszett molekulákat. A tünetek ilyenkor már nagyon fájdalmasak lehetnek.

Porckopás és az arthrosis kritikus faktorai:

  • Demográfia oldalról megközelítve, a 45 éves kor feletti életkorra és a női nemre jellemzőbb a porckopás, arthrosis kialakulása.
  • Az elhízás és a túlsúly porckopás, arthrosis kialakulására hajlamosítanak. Ez a kézízületi porckopásra is igaz, ami azt mutatja, hogy nemcsak a súlytöbblet okozza a problémát, hanem a zsírszövetben olyan gyulladáskeltő anyagok termelődnek, melyek a porckopás keletkezésében szerepet játszanak.
  • Hajlamosít még porckopásra az ízületek felszínének egyenetlenséget okozó sérülése, egyoldalú túlterhelése, az ízületek fejlődési hibája, csípőízületi ficam, diszplázia.
  • Az X-láb, O-láb is növeli a porckopás, arthrosis kialakulásának valószínűségét.
  • Egyes örökletes betegségek, ide értve a porc rendellenes fejlődését és a torz ízületeket szintén hajlamosító tényezők.
  • Mozgáshiányos életmód és vele együtt jár gyenge combizomzat, ami a nem megfelelő reflexek és mozgás miatt a térdek porckopásához vezethet.
  • Az aktív mozgás és a versenysport az ízületek rendszeres túlterhelése miatt szintén kritikus faktorai a porckopás, arthtrosis kialakulásának.

Legyen bár a porckopás, az arthrosis az életkorunk velejárója, vagy sérülés eredménye, a fájdalommal járó folyamat megelőzhető, ha pedig már kialakult a porckopás, az arthrosis akkor is jól kezelhető, glükozamin és a kondroitin porcerősítő hatásának köszönhetően.

Porckopás, arthosis felismerése

Mint a legtöbb betegség kapcsán, itt is a porckopás, arthrosis időbeni felismerése a leglényegesebb, amivel nem pusztán a felesleges fájdalom kerülhető el, de nagyban javítja a sikeres kezelés esélyeit. Sajnos azonban a porckopás, arthosis kezdeti stádiuma meglehetősen nehezen ismerhető fel. 

A porckopás, arthrosis kritikus faktorai önmagukban is elővigyázatosságra intenek. A korábban már említett tünetek mellett, a porckopás és az arthrosis előjele lehet a heveny fájdalom és ízületi merevség. Az ízület mozgatásakor ropogás érezhető, esetleg hallható is. Az ízületek fájdalmas mozgását az izmok fokozott feszülése gátolja, ami további fájdalmat okozhat. A porckopás és az arthrosis esetén az ízületek járatásával a fájdalom tovább fokozódik – ellentétben a reumás ízületi gyulladással. A kisebb csontokon csontos megvastagodások keletkeznek. Ezek nem fájdalmasak, de fokozzák az ízületek mozgáskorlátozottságát. Az ízületei folyadékfelgyülemlést is leggyakrabban arthrosis, porckopás okozza.

A porckopás, arthrosis tünetei

A porckopásra, arthrosisra utaló fájdalom elsősorban az ízület terhelésére, mozgásra jelentkezik és nyugalomban szűnik meg. Jellemző, hogy hosszabb pihenés után, az első pár lépés igen nehézkes, fájdalmas, pl. térdízületi vagy csípőízületi porckopás esetén, majd az ízület fokozatosan bemelegedik. Ezt a fájdalomtípust nevezzük indítási fájdalomnak. Az indítási fájdalom átlagosan 30 perc elteltével meg is szűnik. A nyugalmi fájdalom gyulladásra utal, mely gyakran kíséri a porckopást. A fájdalom hullámzóan jelentkezik. A fájdalom jelentkezése, erősödése, csökkenése időjárástól, terheléstől, idegállapottól is függ.

Tünetek:

  • ízületi fájdalom, merevség a mozgás során, különösen az elején
  • ízületi fájdalom az időjárás változásakor
  • ízületi duzzadás, különösen mozgatás után
  • az adott ízület mozgásterjedelmének beszűkülése, bizonyos feladatok elvégzésének akadályozottsága
  • az ízület rugalmasságának elvesztése

A porckopás, arthrosis diagnózisa

A porckopás, arthrosis diagnózisának legfontosabb eszköze ma is a röntgenvizsgálat. Porckopás estén a felvételeken jól látható az ízületi rés beszűkülése, a csont ízület alatti elváltozásai: megvastagodása, ciszta. A röntgenkép és a tünetek gyakorta nincsenek összhangban. Olykor a súlyosnak látszó arthrosis, porckopás meglepően tünetszegény, máskor minimális röntgenelváltozások mellett is drámaiak a tünetek.

  • Nyomásérzékenység
  • Kemény, csontos duzzanat az ízületi szélek mentén
  • Fájdalmas vagy beszűkült mozgástartomány
  • Durva recsegés, ropogás
  • Különböző mértékű gyulladás

Specifikus labor eltéréseket a porckopás, arthrosis nem produkál. További információval szolgálhat, különösen korai stádiumban az ízületi ultrahangvizsgálat, valamint az MRI vizsgálat is. Néha az arthroscopia is szükségessé válik a porckopás, arthrosis diagnosztizálásához.