A stressz hatását gyakran csak lelki oldalról közelítjük meg, pedig az idegrendszer reakciói közvetlenül befolyásolják az izmok működését. Tartós terhelés esetén a szervezet fokozott készenléti állapotba kapcsolhat, ami az izomzatban is megjelenik: egyes területek — főként a nyak, a vállöv és a deréktáj — szinte folyamatos, alig észrevehető feszültséget tarthatnak fenn. Ez a tónusos, túlterhelt állapot lassíthatja a szövetek keringését, merevebbé teheti a kötőszövetet, és megnövelheti annak az esélyét, hogy a legkisebb plusz terhelésre is fájdalom jelentkezzen.
A folyamat különösen azért makacs, mert nem csupán az izmok reagálnak így: az idegrendszer is „megtanulhatja” ezt a fokozott éberséget. Ahogy a stressz tartósan jelen van, a test egyre könnyebben kapcsol feszültebb állapotba, így a rövid ideig tartó izommerevségből hosszabb távú, vissza-visszatérő panasz válhat.
A megoldás célja ezért nem pusztán az izmok ellazítása, hanem annak helyreállítása, hogy a szervezet ismét képes legyen nyugalmi tónust felvenni. A mély lágyrészkezelések, a kötőszövet feszességének oldása és a masszázs idegrendszerre gyakorolt megnyugtató hatása együtt tesznek azért, hogy a test visszatérhessen a természetes, könnyed mozgáshoz. A kezelések mellett nagy szerepe van azoknak az otthon is elvégezhető gyakorlatoknak, amelyek a légzést, a törzs stabilitását és a mellkas, illetve a csípő mozgékonyságát javítják. Ezek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a test ne őrizze tovább a stressz által kialakított feszültséget.
A stressz tehát nem csupán érzelmi teher: nagyon is fizikai jelenséggé válhat. Megfelelő kezeléssel és néhány tudatos gyakorlattal azonban újra megtanulható az ellazulás — és ezzel együtt a fájdalommentes, szabad mozgás is!
